Az előző részben (1.rész link) bemutattuk, hogy az egyes környező országokban (Németország, Lengyelország, Bulgária, Franciaország, Belgium) milyen változásra kell vagy kellett felkészülni olyan vállalkozásoknak, akik az adott országgal szoros gazdasági kapcsolatban állnak.
Bemutattuk azt is, hogy az EU-s Áfa és e-számla változások hogyan hatnak a magyar vállalkozásokra és hogyan készüljenek fel azok a változásokra úgy, hogy azok nyerteseivé válhassanak.
Nézzünk meg most egy-két területhez és az adatszolgáltatáshoz kapcsolódó változást.
A nemzetközi ÁFA- és e-számlázási változások mellett az Intrastat-adatszolgáltatás területén is több fontos módosításra érdemes figyelni.
Magyarországon a küszöbértékek emelése bizonyos vállalkozások számára adminisztratív könnyítést jelenthet. Finnországban 2026-tól megszűnik az érkezési Intrastat-adatgyűjtés, mivel a finn vámhatóság az EU más tagállamaitól kapott export mikroadatokra támaszkodik az EU-s importstatisztikák összeállításánál.
Szlovéniában ugyanakkor a 2026-os küszöbérték-módosítások miatt az érkezési és a kiszállítási irányt is külön érdemes ellenőrizni.
Lengyelországban pedig a részletes adatszolgáltatási küszöbérték változása lehet releváns a nagyobb forgalmú cégek számára.
Magyarországon 2026-tól módosultak az Intrastat küszöbértékek:
Ez egyes vállalkozások számára adminisztratív könnyítést jelenthet, ugyanakkor fontos látni, hogy az Intrastat-változások nem minden országban azonos irányúak.
Ezért nemzetközi működés esetén érdemes országonként külön ellenőrizni, hogy a cég forgalma, árumozgása és adatszolgáltatási kötelezettsége hogyan változik.
Az Intrastat-, ÁFA-bevallási és vámadatok közötti eltérések Európa-szerte egyre gyakoribb ellenőrzési fókuszterületek.
A nemzetközi ÁFA- és e-számlázási változások egyik legfontosabb következménye, hogy az adóhatóságok egyre kevésbé elszigetelt bevallásokból dolgoznak. Ehelyett egyre inkább olyan strukturált tranzakciós adatokat használnak, amelyek egymással összevethetők.
Magyarországon ez a folyamat már jól látható. Az eÁFA-rendszer is ebbe az irányba mutat, hiszen a NAV tájékoztatása szerint a rendszer közvetlen hozzáférést biztosít többek között az online számlaadatokhoz, az online pénztárgépi adatokhoz és a vámárudokumentum-adatokhoz. Emellett validációkkal segíti az ellentmondások, valamint a formai és logikai hibák kiszűrését.
Ez a vállalkozások számára azt jelenti, hogy határon átnyúló ügyletek esetén már nem elegendő kizárólag az ÁFA-bevallás önmagában vett helyességére figyelni.
Kiemelt figyelmet érdemelnek azok az ügyletek, ahol több szereplő, határon átnyúló árumozgás vagy összetettebb számlázási struktúra jelenik meg – például láncügyletek, trianguláris ügyletek, illetve az Incoterms feltételekhez kapcsolódó teljesítési és dokumentációs kérdések.
Ezeknél az ügyleteknél már egy kisebb dokumentációs vagy adateltérés is kockázatot jelenthet, ha a számla, a fuvarokmány, az Intrastat-, vám- vagy ÁFA-bevallási adatok nem ugyanazt az ügyleti logikát támasztják alá.
A fel- vagy összeszereléssel egybekötött termékértékesítések ÁFA szempontból különösen érzékeny ügyletek.
Az EU áfairányelvi logikája szerint, ha a terméket az eladó vagy az eladó nevében más szereli össze vagy helyezi üzembe, akkor az adóztatás helye főszabály szerint ott van, ahol a terméket fel- vagy összeszerelik.
Ez a gyakorlatban azt eredményezheti, hogy a projekt helye szerinti tagállamban helyi áfaregisztrációs és számlázási kötelezettség merül fel.
Az európai áfaszabályozás egyre inkább olyan irányba halad, ahol a vállalkozások adatai nemcsak bevallási szinten, hanem tranzakciós szinten is gyorsan és pontosan ellenőrizhetők.
A ViDA-csomag elfogadása ezt a folyamatot uniós szinten is megerősíti. Közben az egyes tagállamok eltérő ütemezéssel, de hasonló logika mentén vezetik be saját e-számlázási, e-reporting vagy számlaadat-szolgáltatási rendszereiket.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a számlázási megfelelés már nem merül ki abban, hogy a számla formailag megfelelő-e. Legalább ilyen fontos lesz az is, hogy a vállalkozás rendszereiben szereplő adatok pontosak, egységesek és egymással összevethetők legyenek.
A vevői adatoknak, termék- és szolgáltatásadatoknak, adókulcsoknak, teljesítési időpontoknak, fuvarozási információknak és riportálási adatoknak ugyanazt az ügyleti logikát kell tükrözniük a vállalat különböző rendszereiben.
A digitalizált adatszolgáltatási környezetben ugyanis a pontatlan, hiányos vagy egymásnak ellentmondó alapadatok sokkal hamarabb láthatóvá válhatnak az adóhatóságok számára, mint korábban.
A magyar vállalkozásoknak 2026-ban különösen az alábbi területeket érdemes áttekinteniük:
A felkészülés különösen akkor fontos, ha céged külföldi áfaregisztrációval, leányvállalattal, határon átnyúló termékmozgással, külföldi raktározással vagy nemzetközi projektügyletekkel érintett.
A 2026-os nemzetközi ÁFA- és számlázási változások egyértelműen a digitális, strukturált és adóhatósági szinten is jobban ellenőrizhető adatok irányába mutatnak.
Magyar vállalkozásként ez különösen akkor jelent felkészülési feladatot, ha céged több országban működik, külföldi áfaregisztrációval rendelkezik, leányvállalata van, határon átnyúló árumozgásban vesz részt, vagy nemzetközi projektügyleteket bonyolít.
A digital tax compliance ma már nem lokális és nem kizárólag adózási kérdés. Az adózás, a pénzügy, az IT, a logisztika és a vállalatirányítási rendszerek egyre szorosabban kapcsolódnak egymáshoz.
Ha szeretnéd áttekinteni, hogy a fenti változások érintik-e a cégedet, cégcsoportodat vagy konkrét tranzakcióidat, szakértőink készséggel segítenek egy rövid, célzott egyeztetés keretében.
A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a KIVA alanyok
nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.
Kérlek vedd figyelembe, hogy ha később olvasod a bejegyzést, az áraink közben változhattak. Áraink minden esetben egyéni megállapodás eredménye, az alábbi minimum árak kiindulásként szolgálnak. Az árak 2022. novembertől változtatásig érvényesek, az Áfát nem tartalmazzák.
Egyéni vállalkozó: 15 000 Ft-tól/hó
Egyéni vállalkozó átalányadózó: 22 000 Ft-tól/hó
Őstermelő (nem főállású): 10 000 Ft-tól/negyedév
Őstermelő (főállású): 30 000 Ft-tól/negyedév
Gazdasági társaság (Kft, Bt): 40 000 Ft-tól/hó
Adótanácsadás: 20 000 Ft-tól/óra
Éves zárás díja: 1 havi könyvelési díj
Bérszámfejtés: állandó 3 500 Ft-tól/fő, alkalmi 3 500 Ft/fő
Minden új ügyfelünknek a bérszámfejtését ingyen elvégezzük a 2023-as évben! Minél hamarabb leszel az ügyfelünk, annál több kedvezményre leszel jogosult.
Jelentkezz be ingyenes online vagy személyes konzultációnkra!
Főkönyvelő, irodavezető
Közgazdász, Regisztrált mérlegképes könyvelő, Adótanácsadó
Könyvelő, bérszámfejtő
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Közgazdász
Számviteli ügyintéző
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Vállalkozási ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Vállalkozási ügyintéző
Bérszámfejtő
Tb és bérügyintéző
Figyelem! A bejegyzésre vonatkozó törvények és adószabályok változhattak a bejegyzés megírása óta. Kérjük kérdezze könyvelőjét vagy minket a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
