Mennyi adót fizethet a céged 2027-ben, milyen kedvezményeket használhatsz ki, és milyen új adminisztrációra kell felkészülnöd? A 2026. október 27-én benyújtott őszi adócsomag több olyan módosítást tartalmaz, amely a következő üzleti éved tervezését is befolyásolhatja.
A legtöbb figyelmet a nagyvállalatoknak tervezett 15 százalékos társasági adó kapta, de a csomag ennél jóval több területet érint. Változhatnak a beruházási és kutatás-fejlesztési kedvezmények, emelkedhet az innovációs járulék, és új szakaszba léphet az áfabevallások digitalizációja is. (Link)
Kisebb vállalkozás vezetőjeként is érdemes tehát áttekintened a tervezett szabályokat. Attól, hogy a társaságiadó-kulcsod változatlan maradna, a céged teljes adóterhelése és adminisztrációja még módosulhat.
Fontos: az alábbiak a benyújtott törvényjavaslatokban szereplő terveket mutatják be. A végleges rendelkezések, határidők és alkalmazási feltételek a jogalkotás során még változhatnak. A későbbi lehetséges változásokról is beszámolunk majd.
Az adócsomag hatása elsősorban a vállalkozásod méretétől, tevékenységétől, cégcsoporthoz tartozásától és az igénybe vett kedvezményektől függhet.
Ha önálló kisvállalkozást vezetsz, különösen az áfaadminisztráció, a fejlesztésekhez kapcsolódó lehetőségek és az egyéni vállalkozói adózás tervezett átalakítása lehet érdekes. Ha nagyobb cégcsoport tagjaként működsz, a társasági adót, a részesedéseket és a csoportos adózást érintő rendelkezéseket is részletesen meg kell vizsgálnod.
A felkészüléshez ezért a saját adataidból érdemes kiindulni: mekkora bevételt érsz el, milyen beruházást tervezel, milyen adókedvezményt veszel igénybe, és van-e más társaságban részesedésed?
A javaslat alapján a jelenlegi 9 százalékos általános társaságiadó-kulcs megmaradna, a nagyvállalati körben azonban 2027-től 15 százalékos kulcsot kellene alkalmazni.
A magasabb adómérték az érintett vállalkozás teljes pozitív társaságiadó-alapjára vonatkozna.
A nagyvállalati minősítés főszabály szerint az adóévet megelőző második adóévben elért, legalább 500 millió eurónak megfelelő éves bevételhez kapcsolódna. A vizsgálatnál a legfelsőbb szintű konszolidált beszámoló bevétele lenne irányadó; konszolidációba nem bevont társaságnál az egyedi beszámolót kellene figyelembe venni.
Ezért ha a céged vállalatcsoporthoz tartozik, a saját magyarországi bevételed önmagában nem feltétlenül döntené el az érintettségedet.
A tervezet szerint a nagyvállalati státuszt önkéntesen is lehetne választani. A státuszhoz bejelentési kötelezettség kapcsolódna; a 2027-ben kezdődő adóévre az adóév második hónapjának 20. napját jelöli meg a javaslat.
A nagyvállalati szabályozás új adócsökkentési lehetőséget is tartalmazna. Az érintett cégek az adóévben ráfordításként elszámolt helyi iparűzési adó 85 százalékával csökkenthetnék a társasági adójukat, legfeljebb a számított fizetendő társasági adó 75 százalékáig.
A tényleges pénzügyi hatást ezért az adókulccsal, az adóalap módosításaival és a kedvezményi korlátokkal együtt kellene kiszámolni. Az önkéntes választás megítéléséhez is ilyen összehasonlításra lenne szükség.
A 15 százalékos társasági adó és a globális minimumadó kötelezettségeit külön kellene értékelni: az egyik szabályrendszer szerinti adófizetés vagy mentesség önmagában nem rendezné automatikusan a másikat.
A csoportos társaságiadó-alanyiságot két lényeges ponton is érintené az átalakítás.
Egyrészt, ha a társaságiadó-csoportnak legalább egy nagyvállalati tagja van, a teljes csoport adójára a 15 százalékos kulcs vonatkozna. A tagok adóalapjának meghatározásakor is alkalmazni kellene a nagyvállalati különös szabályokat.
Másrészt az új csoportok létrehozásánál a jelenlegi, 75 százalékos kapcsolati feltétel helyett a konszolidációs kapcsolat kerülne előtérbe. A javaslat szerint új társaságiadó-csoportot az egy konszolidált beszámolóba tartozó vállalkozások hozhatnának létre.
A már működő csoportoknál átmeneti szabályok biztosítanák a fennmaradást. Ha ilyen struktúrában működsz, az év végi tervezés során a csoporttagok helyzetét és a meglévő jogosultságokat is érdemes áttekintened.
A nagyvállalatok egyes adóalap-csökkentéseit és adókedvezményeit új, a gazdasági jelenléthez kapcsolódó korlát fogná össze.
A tervezet alapján a meghatározott adókedvezmények együttes összege legfeljebb a következő két érték közül az alacsonyabb lenne:
A korlátozás különösen olyan társaságoknál lehetne jelentős, amelyek kevés munkavállalóval vagy alacsony tárgyieszköz-állománnyal működnek. Ha például holding-, finanszírozási vagy jelentős részben alvállalkozókra építő céget vezetsz, különösen fontos lenne előre kiszámolnod a hatását.
A limit nem terjedne ki minden kedvezményre: a tervezet szerint például a K+F-adókedvezmény nem tartozna ebbe a körbe.
A nagyvállalati osztalékelszámolás is szigorodna. A nem ellenőrzött külföldi társaságtól kapott osztalék levonhatóságához főszabály szerint legalább 10 százalékos részesedésre, ennél kisebb tulajdoni hányad esetén pedig legalább 12 hónapos folyamatos tartásra lenne szükség. Emellett halasztott adókötelezettséghez kapcsolódó új adóalap-korrekciók is megjelennének.
A bejelentett részesedés jelenlegi rendszerét a kiemelt részesedés szabályai válthatnák fel.
A részesedés kivezetésén elért árfolyamnyereséghez akkor kapcsolódhatna adóalap-csökkentés, ha a tulajdoni hányad a kivezetéskor elérné a 10 százalékot, és a részesedést legalább egy éven keresztül folyamatosan az eszközeid között tartottad nyilván.
Adminisztrációs könnyítésként megszűnne az előzetes bejelentés. Ugyanakkor az adókezelés a feltételek teljesüléséhez kötődne, így kevesebb mérlegelési lehetőséged maradna.
Kiemelt részesedésnél a nyereséghez kapcsolódó csökkentés mellett a veszteség adóalapot növelő tétel lenne. Ezért ha cégeladást vagy tulajdonosi átrendezést tervezel, a várható veszteség elszámolhatóságát is újra kellene vizsgálnod.
A 2026 végén már bejelentett, de 10 százalék alatti részesedéseknél átmeneti rendelkezések őrizhetnék meg a korábbi szabályok alkalmazását.
A fejlesztési adókedvezménynél szigorításokat, a kutatás-fejlesztés támogatásánál több kedvező módosítást is tartalmaz a csomag.
Az általános beruházási jogcím jelenértéken számított értékhatára 3 milliárdról 5 milliárd forintra emelkedne. Emellett szűkülne a beruházási jogcímek köre, és a nagyvállalkozásoknál új feltételek kapcsolódnának a létszám fenntartásához, illetve a K+F-költségek növeléséhez és fenntartásához.
A 2027. január 1-jét követően megkezdett beruházásoknál a kedvezményt a számított adó 70 százalékáig lehetne érvényesíteni a jelenlegi 80 százalék helyett.
Ha fejlesztést tervezel, a bejelentés és a beruházás megkezdésének időpontja, valamint az átmeneti rendelkezések is befolyásolhatnák az alkalmazható feltételeket.
A kutatás-fejlesztési adókedvezmény általános mértéke az elszámolható költségek 10 százalékáról 20 százalékára nőne.
A saját tevékenységi körben végzett K+F esetében egyes kutató-fejlesztői személyi ráfordításokat és a kapcsolódó tárgyi eszközök értékcsökkenését kétszeresen lehetne figyelembe venni az adóalap-kedvezményhez kapcsolódó közvetlen költség meghatározásakor.
További könnyítésként megszűnne az adókedvezmény választásához kapcsolódó ötéves kötöttség, és egy adóéven belül is alkalmazhatóvá válna a K+F-adókedvezmény és a K+F-adóalap-kedvezmény, a részletes szabályok szerint.
A külső szolgáltatótól igénybe vett K+F-nél viszont szűkülne a jogosító szolgáltatók köre, és dokumentációs, illetve nyilatkozattételi feltételeknek is meg kellene felelni.
A társasági adó mellett több más adónem és bevallási folyamat is módosulhatna.
| Terület | A javaslatban szereplő változás |
|---|---|
| Innovációs járulék | A kulcs 2027-től 0,3 százalékról 0,5 százalékra emelkedne. Változatlan alap mellett ez közel 67 százalékos növekedés; az új mérték a 2027. első félévi előlegeknél is megjelenne. |
| eÁfa | A kötelező használat 2027. július 1-jétől először a legnagyobb adóteljesítményű havi bevallókat érintené, majd 2028. január 1-jétől főszabály szerint általánossá válna. |
| Transzferár-adatszolgáltatás | A társaságiadó-bevalláshoz kapcsolódó adatszolgáltatás külön nyomtatványra kerülne. |
| Új lakások áfája | Határidő nélkül fennmaradna az új lakóingatlanok kedvezményes, 5 százalékos áfakulcsa, az alkalmazási feltételek mellett. |
| Reklámadó | 2027-től ismét tényleges fizetési kötelezettség keletkezne, sávosan, legfeljebb 7,5 százalékos kulccsal. |
| Kiskereskedelmi adó | Az 1–50 milliárd forint közötti adóalaprész kulcsa 0,15 százalékról 0,45 százalékra nőne. |
| Sporttámogatás | Megszűnne a látvány-csapatsportok adókedvezménye, helyette az amatőr sport támogatásához kapcsolódna új, korlátozott adóalap-csökkentés. |
Az eÁfa tervezett bevezetési ütemezése miatt a felkészülés az érintett vállalkozásoknál már a következő üzleti évben feladattá válhatna.
A csomag emellett a globális minimumadó számviteli, bevallási és adatszolgáltatási szabályainak pontosítását is tartalmazná, valamint mérlegelési lehetőséget adna a NAV-nak egyes bírságok kiszabásánál.
Az egyéni vállalkozói adózásban az új kisadózási rendszer munkaviszony mellett és vállalkozásoktól szerzett bevétel esetén is megnyithatná a választás lehetőségét, külön feltételekkel és korlátokkal. Változnának továbbá a pénzügyi szektor különadói, a vagyonadó szabályai és több személyijövedelemadó-kedvezmény. Az adóügyi illetőség megszűnéséhez kapcsolódóan új szja-kötelezettség, úgynevezett exit tax is megjelenne.
Ezek önálló, részletes vizsgálatot igénylő területek: a választási lehetőségeket és az érintettséget mindig a saját helyzeted alapján kellene értékelni.
A tervezett változások alapján már most összeállíthatod azokat az adatokat és kérdéseket, amelyekkel a végleges jogszabályok megjelenése után gyorsabban lehet számolni.
A megfelelő felkészüléshez azt kell látnod, hogyan érinthetik a változások a saját vállalkozásod költségeit, fejlesztéseit és napi működését.
Keresd a Prémium Audit Könyvelőirodát, és egyeztessünk a cégedet érintő adózási kérdésekről! A saját adataidra épülő áttekintéssel könnyebben tervezheted meg a következő üzleti évedet.
A cikk a 2026. október 27-én benyújtott törvényjavaslatok alapján készült, és tájékoztató jellegű. Nem tartalmaz minden részletszabályt, kivételt és átmeneti rendelkezést. A végleges szabályok és hatálybalépési időpontok eltérhetnek a bemutatott tervektől; egyedi döntés előtt kérj személyre szabott szakmai segítséget.
A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a KIVA alanyok
nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.
Kérlek vedd figyelembe, hogy ha később olvasod a bejegyzést, az áraink közben változhattak. Áraink minden esetben egyéni megállapodás eredménye, az alábbi minimum árak kiindulásként szolgálnak. Az árak 2022. novembertől változtatásig érvényesek, az Áfát nem tartalmazzák.
Egyéni vállalkozó: 15 000 Ft-tól/hó
Egyéni vállalkozó átalányadózó: 22 000 Ft-tól/hó
Őstermelő (nem főállású): 10 000 Ft-tól/negyedév
Őstermelő (főállású): 30 000 Ft-tól/negyedév
Gazdasági társaság (Kft, Bt): 40 000 Ft-tól/hó
Adótanácsadás: 20 000 Ft-tól/óra
Éves zárás díja: 1 havi könyvelési díj
Bérszámfejtés: állandó 3 500 Ft-tól/fő, alkalmi 3 500 Ft/fő
Minden új ügyfelünknek a bérszámfejtését ingyen elvégezzük a 2023-as évben! Minél hamarabb leszel az ügyfelünk, annál több kedvezményre leszel jogosult.
Jelentkezz be ingyenes online vagy személyes konzultációnkra!
Főkönyvelő, irodavezető
Közgazdász, Regisztrált mérlegképes könyvelő, Adótanácsadó
Könyvelő, bérszámfejtő
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Közgazdász
Számviteli ügyintéző
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Vállalkozási ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Vállalkozási ügyintéző
Bérszámfejtő
Tb és bérügyintéző
Figyelem! A bejegyzésre vonatkozó törvények és adószabályok változhattak a bejegyzés megírása óta. Kérjük kérdezze könyvelőjét vagy minket a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
