A nyaralási szezon beköszöntével sok munkahelyen egyszerre kezdődik meg a szabadságok kiaddása. A munkavállalók természetesen szeretnék a számukra legkedvezőbb időpontban kivenni a pihenőnapjaikat, a munkáltatónak azonban közben a vállalkozás zavartalan működését is biztosítania kell.
Éppen ezért fontos tisztázni, hogy a szabadság időpontját nem kizárólag a munkavállaló választja meg. A szabadság kiadása a Munka Törvénykönyvében meghatározott keretek között történik, és főszabály szerint a munkáltató dönt róla – természetesen a munkavállaló előzetes meghallgatása után.
Cikkünkben összefoglaljuk, hogy mennyi szabadság jár egy munkavállalónak, milyen pótszabadságokra lehet jogosult, hogyan kell megtervezni a szabadságok kiadását, valamint milyen rendkívüli esetekben módosítható vagy szakítható meg a már engedélyezett pihenés.
A Munka Törvénykönyve alapján minden munkavállalót évente 20 munkanap alapszabadság illet meg.
Ha a munkaviszony év közben kezdődik vagy szűnik meg, akkor – bizonyos külön szabadságtípusok kivételével – a munkavállaló az éves szabadság arányos részére jogosult. A fél napot elérő töredéknapot egész munkanapként kell figyelembe venni.
Az alapszabadság az életkor előrehaladtával életkor szerinti pótszabadsággal egészül ki:
| A munkavállaló életkora | Életkor alapján járó pótszabadság |
|---|---|
| 25–27 év | 1 munkanap |
| 28–30 év | 2 munkanap |
| 31–32 év | 3 munkanap |
| 33–34 év | 4 munkanap |
| 35–36 év | 5 munkanap |
| 37–38 év | 6 munkanap |
| 39–40 év | 7 munkanap |
| 41–42 év | 8 munkanap |
| 43–44 év | 9 munkanap |
| 45 éves kortól | 10 munkanap |
A magasabb mértékű pótszabadság már abban a naptári évben megilleti a munkavállalót, amelyben az adott életkort betölti. Így például annak, aki az év folyamán tölti be a 45. életévét, már arra az évre is 10 munkanap életkor szerinti pótszabadság jár.
A szabadság teljes mértékének meghatározásakor nemcsak a munkavállaló életkorát kell figyelembe venni. A jogszabály több más élethelyzetben is pótszabadságot biztosít.
A munkavállalót a 16 évesnél fiatalabb gyermeke után az alábbi pótszabadság illeti meg:
Fogyatékos gyermekenként a pótszabadság további 2 munkanappal emelkedik. A gyermeket a jogosultság szempontjából először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben betölti a 16. életévét.
A fiatal munkavállalónak évente 5 munkanap pótszabadság jár, utoljára abban az évben, amelyben betölti a 18. életévét.
Évente 5 munkanap pótszabadság illeti meg azt a munkavállalót, aki:
Szintén évi 5 munkanap pótszabadság járhat többek között a megváltozott munkaképességű, fogyatékossági támogatásra jogosult vagy vakok személyi járadékában részesülő munkavállalónak.
Gyakori félreértés, hogy a munkavállaló szabadon eldöntheti, mikor szeretné felhasználni valamennyi szabadságát. A törvény alapján azonban a szabadságot főszabály szerint a munkáltató adja ki, miután előzetesen meghallgatta a munkavállalót.
Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a munkáltatónak figyelembe kell vennie a dolgozó kérését, ugyanakkor mérlegelheti a vállalkozás működési, szervezési és helyettesítési szempontjait is.
A munkavállaló rendelkezési joga az éves szabadság egy részére terjed ki. A munkáltató évente 7 munkanapot – a munkaviszony első három hónapját kivéve – a munkavállaló által kért időpontban köteles kiadni, legfeljebb két részletben. Év közben kezdődő vagy megszűnő munkaviszony esetén ennek arányosítására is figyelni kell.
A munkavállalónak az erre vonatkozó igényét legalább 15 nappal a szabadság kezdete előtt be kell jelentenie. A munkáltató szintén legkésőbb 15 nappal a szabadság kezdete előtt köteles közölni annak kiadási időpontját.
Eltérő megállapodás hiányában a szabadságot úgy kell kiadni, hogy a munkavállaló naptári évenként legalább egy alkalommal 14 egybefüggő napra mentesüljön a munkavégzési és rendelkezésre állási kötelezettsége alól.
Fontos, hogy ez nem feltétlenül jelent 14 munkanap szabadságot. A 14 napos időszakba beleszámíthatók:
Egy általános, hétfőtől péntekig tartó munkarendben ezért a 14 napos egybefüggő mentesülés rendszerint kevesebb mint 14 szabadságnap felhasználásával is biztosítható.
Főszabály szerint a szabadságot abban a naptári évben kell kiadni, amelyben esedékessé vált. Ettől csak a törvényben meghatározott esetekben lehet eltérni.
Ha például a munkaviszony október 1-jén vagy azt követően kezdődött, a munkáltató az adott évre járó szabadságot a következő év március 31-ig is kiadhatja.
Amennyiben a szabadságot a munkavállaló oldalán felmerült ok miatt nem lehetett az esedékesség évében kiadni – például tartós keresőképtelenség vagy gyermekgondozás miatti távollét következtében –, azt az akadály megszűnésétől számított 60 napon belül kell biztosítani.
Kivételes esetben igen, de ehhez önmagában a munkaerőhiány, a rossz szervezés vagy a szokásos nyári helyettesítési nehézség általában nem elegendő.
Ilyen súlyos helyzet lehet például egy váratlan tűzeset, jelentős üzemzavar vagy más olyan elháríthatatlan esemény, amely közvetlenül veszélyezteti a vállalkozás működését.
A szabadság elhalasztása vagy megszakítása nem alkalmazható egyszerű munkaszervezési eszközként. A munkáltatónak az intézkedését írásban meg kell indokolnia, elhalasztás esetén pedig egyidejűleg közölnie kell a szabadság általa javasolt új időpontját is.
Ha a munkáltató jogszerűen módosítja vagy megszakítja a szabadságot, köteles megtéríteni a munkavállalónak az ezzel összefüggésben felmerült kárát és igazolható költségeit.
Ide tartozhat például:
A munkavállalónak érdemes megőriznie minden számlát, jegyet, visszaigazolást és lemondási bizonylatot, mert a munkáltató csak a bizonyítható, a módosítással vagy megszakítással összefüggő károk és költségek megtérítésére kötelezhető.
Ha a munkáltató a már megkezdett szabadságot szakítja meg, a tartózkodási helyről a munkahelyre, majd onnan vissza történő utazás, valamint a munkával töltött idő nem számít bele a szabadságba.
A szabadságok megfelelő kezelése nem csupán szervezési, hanem munkaügyi adminisztrációs feladat is.
A munkáltatónak naprakész nyilvántartást kell vezetnie többek között:
A hibás számítás, az elmaradt nyilvántartás vagy a szabadság jogellenes visszatartása munkaügyi vitákhoz és hatósági kockázatokhoz vezethet. Ezért különösen fontos, hogy a szabadságok tervezése és adminisztrációja ne csak a nyári időszakban, hanem egész évben rendezett és ellenőrizhető legyen.
A szabadság célja, hogy a munkavállaló kipihenhesse magát, miközben a munkáltatónak biztosítania kell a vállalkozás működésének folyamatosságát. A két szempont megfelelő szabadságtervezéssel, időben történő egyeztetéssel és pontos nyilvántartással összehangolható.
A Prémium Audit Könyvelőiroda szakértői segítséget nyújtanak a vállalkozások bérügyi és munkaügyi adminisztrációjának kialakításában, valamint a szabadságok pontos nyilvántartásában. Ha szeretné, hogy cége foglalkoztatási dokumentációja átlátható és naprakész legyen, forduljon hozzánk bizalommal!
A cikk általános tájékoztatást tartalmaz, és nem minősül egyedi munkajogi tanácsadásnak. Az összefoglaló a Munka Törvénykönyvének hatályos rendelkezésein alapul.
Jogszabályi forrás: 2012. évi I. törvény a munka törvénykönyvéről
A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a KIVA alanyok
nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.
Kérlek vedd figyelembe, hogy ha később olvasod a bejegyzést, az áraink közben változhattak. Áraink minden esetben egyéni megállapodás eredménye, az alábbi minimum árak kiindulásként szolgálnak. Az árak 2022. novembertől változtatásig érvényesek, az Áfát nem tartalmazzák.
Egyéni vállalkozó: 15 000 Ft-tól/hó
Egyéni vállalkozó átalányadózó: 22 000 Ft-tól/hó
Őstermelő (nem főállású): 10 000 Ft-tól/negyedév
Őstermelő (főállású): 30 000 Ft-tól/negyedév
Gazdasági társaság (Kft, Bt): 40 000 Ft-tól/hó
Adótanácsadás: 20 000 Ft-tól/óra
Éves zárás díja: 1 havi könyvelési díj
Bérszámfejtés: állandó 3 500 Ft-tól/fő, alkalmi 3 500 Ft/fő
Minden új ügyfelünknek a bérszámfejtését ingyen elvégezzük a 2023-as évben! Minél hamarabb leszel az ügyfelünk, annál több kedvezményre leszel jogosult.
Jelentkezz be ingyenes online vagy személyes konzultációnkra!
Főkönyvelő, irodavezető
Közgazdász, Regisztrált mérlegképes könyvelő, Adótanácsadó
Könyvelő, bérszámfejtő
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Közgazdász
Számviteli ügyintéző
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Vállalkozási ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Vállalkozási ügyintéző
Bérszámfejtő
Tb és bérügyintéző
Figyelem! A bejegyzésre vonatkozó törvények és adószabályok változhattak a bejegyzés megírása óta. Kérjük kérdezze könyvelőjét vagy minket a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
