A fejlesztési tartalék az egyik legismertebb és leggyakrabban alkalmazott társaságiadó-alap csökkentő lehetőség. Megfelelő tervezéssel jelentős cash-flow előnyt biztosíthat a vállalkozások számára, ugyanakkor szigorú jogszabályi és számviteli feltételekhez kötött.
Cikkünkben összefoglaljuk, mit jelent a fejlesztési tartalék a gyakorlatban, mikor alkalmazható, hogyan kell könyvelni, és milyen kockázatokra érdemes figyelni egy esetleges adóellenőrzés során.
A vállalkozás döntése alapján – legfeljebb az adózás előtti eredmény összegéig – fejlesztési tartalék képezhető.
csökkenti az adott évi társasági adó alapját,
a lekötés évét követő négy adóéven belül beruházásra használható fel.
Fontos: a fejlesztési tartalékból finanszírozott beruházás után a társasági adótörvény szerinti értékcsökkenés már nem számolható el.
Ez gyakorlatilag egy időben eltolódó adófizetés, amely megfelelő tervezéssel likviditási előnyt jelenthet.
A fejlesztési tartalék kizárólag beruházásra fordítható – felújításra nem.
Mivel a társasági adótörvény nem határozza meg külön a beruházás fogalmát, a számviteli törvény definícióját kell alkalmazni.
nem pénzbeli hozzájárulásként (apport),
térítés nélkül átvett eszközre,
olyan tárgyi eszközre, amelyre nem számolható el terv szerinti értékcsökkenés
(kivétel: műemlék épület, építmény).
új és használt tárgyi eszköz beszerzésére,
nem feltétel az azonnali aktiválás – akár több éven át tartó beruházás esetén is felhasználható.
A fejlesztési tartalék megfelelő számviteli kezelése kulcsfontosságú.
az összeget az eredménytartalékból át kell vezetni a lekötött tartalékba,
ez feltétele annak, hogy adóalap-csökkentő tételként érvényesíthető legyen,
egyben osztalékfizetési korlátot is jelent.
eszközönként kell vezetni,
felhasználáskor a lekötött tartalékot vissza kell vezetni az eredménytartalékba,
a számviteli értékcsökkenést továbbra is az általános szabályok szerint kell elszámolni.
Amennyiben a vállalkozás a négyéves határidőn belül nem használja fel teljes egészében a tartalékot:
a fel nem használt rész után meg kell fizetni a társasági adót (a lekötés évében hatályos mértékkel),
késedelmi pótlék is fizetendő,
az összeget a negyedik adóévet követő adóév első hónapjának utolsó napjáig kell rendezni (általában január 31-ig),
az adókülönbözet és pótlék a negyedik üzleti év eredményének terhére kerül elszámolásra.
A fizetési kötelezettséget a csoportképviselő útján kell teljesíteni.
Ha a vállalkozás jogutód nélkül szűnik meg (pl. végelszámolás, felszámolás), és a korábban képzett fejlesztési tartalékot nem használta fel:
a fel nem használt rész után az adót és a késedelmi pótlékot 30 napon belül meg kell fizetni.
Átalakulás, egyesülés vagy szétválás esetén az utolsó adóévben is képezhető fejlesztési tartalék.
Egy adóellenőrzés során kiemelten vizsgálják:
a lekötött tartalék szabályos képzését,
a határidők betartását,
a beruházás tényleges megvalósulását,
a tárgyi eszköz nyilvántartást,
a lekötött tartalék számlakartonokat,
a döntést alátámasztó taggyűlési határozatot.
Fontos tudni:
a fejlesztési tartalék képzéséről legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig kell dönteni,
utólag önellenőrzéssel nem érvényesíthető,
ha nem történt meg a lekötött tartalékba történő átvezetés, a kedvezmény utólag nem alkalmazható.
A fejlesztési tartalék kiváló eszköz lehet tudatos adótervezés esetén, különösen beruházás előtt álló vállalkozások számára. Ugyanakkor a nem megfelelő számviteli kezelés vagy dokumentáció komoly kockázatot jelenthet.
A siker kulcsa:
✔ előzetes pénzügyi tervezés
✔ pontos számviteli elszámolás
✔ határidők szigorú betartása
✔ megfelelő szakmai kontroll
Amennyiben szeretnéd megvizsgálni, hogy vállalkozásod számára optimális megoldás-e a fejlesztési tartalék alkalmazása, a Prémium Audit Könyvelőiroda szakértői örömmel állnak rendelkezésedre stratégiai tervezéssel és teljes körű számviteli támogatással, hogy a legalacsonyabb adósávban tartsuk vállalkozásod működését.
A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a KIVA alanyok
nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.
Kérlek vedd figyelembe, hogy ha később olvasod a bejegyzést, az áraink közben változhattak. Áraink minden esetben egyéni megállapodás eredménye, az alábbi minimum árak kiindulásként szolgálnak. Az árak 2022. novembertől változtatásig érvényesek, az Áfát nem tartalmazzák.
Egyéni vállalkozó: 15 000 Ft-tól/hó
Egyéni vállalkozó átalányadózó: 22 000 Ft-tól/hó
Őstermelő (nem főállású): 10 000 Ft-tól/negyedév
Őstermelő (főállású): 30 000 Ft-tól/negyedév
Gazdasági társaság (Kft, Bt): 40 000 Ft-tól/hó
Adótanácsadás: 20 000 Ft-tól/óra
Éves zárás díja: 1 havi könyvelési díj
Bérszámfejtés: állandó 3 500 Ft-tól/fő, alkalmi 3 500 Ft/fő
Minden új ügyfelünknek a bérszámfejtését ingyen elvégezzük a 2023-as évben! Minél hamarabb leszel az ügyfelünk, annál több kedvezményre leszel jogosult.
Jelentkezz be ingyenes online vagy személyes konzultációnkra!
Főkönyvelő, irodavezető
Közgazdász, Regisztrált mérlegképes könyvelő, Adótanácsadó
Könyvelő, bérszámfejtő
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Mérlegképes könyvelő
Számviteli ügyintéző
Közgazdász
Számviteli ügyintéző
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Vállalkozási ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Vállalkozási ügyintéző
Bérszámfejtő
Tb és bérügyintéző
Figyelem! A bejegyzésre vonatkozó törvények és adószabályok változhattak a bejegyzés megírása óta. Kérjük kérdezze könyvelőjét vagy minket a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
