2024. október 29-én az Országgyűlés elé került a T/9724. számú törvényjavaslat, amely az egyes adótörvények átfogó módosítását célozza. A javaslat jelentős változtatásokat tartalmaz a vállalkozásokat érintő szabályokban, fő célja az adórendszer egyszerűsítése és a gazdaság kifehérítése.
A tervezet kiemelten foglalkozik a következő adónemekkel:
Emellett a veszélyhelyzet során elfogadott több kormányrendelet szabályait is törvényi szintre emelné, ezzel hosszabb távon biztosítva azok alkalmazhatóságát.
Bejegyzésünkben részletesen bemutatjuk a javaslat legfontosabb módosításait, hogy időben felkészülhess a 2025-től hatályba lépő új szabályokra. Ne hagyd ki az átfogó tájékoztatást a változások megértéséhez és alkalmazásához!
Az új lakóingatlanok értékesítésére vonatkozó kedvezményes, 5%-os áfa 2026. december 31-ig érvényben marad. Az elhúzódó építkezések esetében, ha meghatározott feltételek teljesülnek, a kedvezmény 2030. december 31-ig is alkalmazható.
A közvetett vámjogi képviselők áfa-levonási joga korlátozásra kerül az adócsalások visszaszorítása érdekében. 2025-től csak akkor élhetnek ezzel a joggal, ha az importáló:
Ez hátrányosan érintheti az újonnan induló vállalkozásokat, amelyek nem rendelkeznek hároméves működési múlttal.
2025. január 2-tól az alanyi adómentesség az EU-n belüli tevékenységekre is kiterjed. Az alanyi adómentesség feltételei:
Az e-Nyugta rendszer bevezetésének határidejét 2025. július 1-re halasztották, addig az új szabályok alkalmazása nem kötelező.
A jövőben az áfaalapot utólagosan lehet csökkenteni pénzvisszatérítéses akciók teljesítésekor, amennyiben a visszatérítés megfelel a jogszabályi előírásoknak.
2025. július 1-től utólagos árengedmények (pl. skontó, rabatt) esetén az áfaalap csökkenthető akkor is, ha az ügylethez csak nyugta kapcsolódik, feltéve, hogy a nyugta adatai módosításra kerülnek az engedmény mértékével.
2025. január 1-től belföldi adóalanyok közötti földgázértékesítések esetében is fordított áfa alkalmazandó, ha a szállítás Közösségen belüli földgázrendszeren vagy ahhoz kapcsolt hálózaton keresztül történik. Az értékesítők ennek megfelelően fordított áfa szerint számláznak, hasonlóan a külföldi ügyletekhez.
A társasági adóról szóló törvény célja az adóelkerülés megakadályozása olyan esetekben, amikor ugyanazon tényállást különböző államok eltérően minősítenek jogilag, és ez lehetővé teszi, hogy mind a magyar, mind a külföldi fél csökkentse társasági adóját. Az új javaslat szerint azonban a kettős levonás elszámolhatóvá válik, ha az ugyanazon bevétel kétszeresen számításba kerül az adóévben vagy későbbi években. Ez biztosítja a kettős adóztatás elkerülését.
2025. január 1-jétől a vállalkozási tevékenységhez kapcsolódóan elszámolható költségek köre új elemekkel egészül ki. Az alábbi feltételek mellett adott támogatások és juttatások nem növelik az adóalapot:
A kutatás-fejlesztési (K+F) adókedvezmény alkalmazásának szabályait tovább finomították. Az adókedvezmény csak a 2024. január 1-jén vagy azt követően indított kutatás-fejlesztési projektek elszámolható költségeire érvényesíthető. Ez a módosítás ugyanakkor nem jelent lényegi változást a korábbi szabályozáshoz képest, inkább pontosítja az alkalmazás feltételeit.
A törvényjavaslat bővíti azoknak az eszközöknek a körét, amelyek után értékcsökkenés számolható el. Mostantól a veszélyes hulladék tárolására szolgáló földterületek és telkek is beletartoznak ebbe a körbe. Az értékcsökkenési leírás választható módon már a 2024-es adóévtől érvényesíthető.
A kisvállalati adó (KIVA) alanyisága főszabály szerint megszűnik az egyesülés vagy szétválás előtti nappal. Az adóalanyiság megszűnésétől számított 24 hónapon belül az érintett vállalkozás nem választhatja újra a KIVA-t.
A 2023. december 1-jén életbe lépett szabályozás kedvezőbb feltételeket teremt az egyesülések és szétválások kapcsán. Ha az átalakulás könyv szerinti értéken történik, vagyis nincs vagyonátértékelés, a KIVA-alany 15 napon belül újra választhatja ezt az adózási formát. Ebben az esetben az adóalanyiság folyamatosnak tekinthető, és az egyesülés vagy szétválás utáni nappal lép hatályba.
Korábban a kedvezmény nem vonatkozott a társasági adóról (Tao) szóló törvény szerinti kedvezményezett átalakulásokra. Az új törvényjavaslat ezt a korlátozást eltörli, lehetővé téve a KIVA ismételt választását minden olyan esetben, amikor az adóalanyiság egyesülés vagy szétválás következtében szűnik meg, feltéve, hogy az átalakulás során nem történik eszközök átértékelése.
A törvénymódosítás tisztázza a különleges gazdasági övezetek (például Göd, Paks) tervezett megszüntetésével kapcsolatos részletszabályokat. Ezek a rendelkezések az átmeneti időszakot és az érintett területek új szabályozását rendezik.
2024. január 1-jétől változott a telephely fogalma, amely bizonyos esetekben kötelezettséget ró a külföldi légitársaságokra is iparűzési adó telephely létrehozására. Az új módosítás egyértelművé teszi, hogy ez a kötelezettség kizárólag azokra a külföldi légitársaságokra vonatkozik, amelyek székhelye olyan országban található, amely nem részese a Chicagói Egyezménynek.
Az új telephelyfogalmat már a 2024-es adókötelezettség meghatározásakor is alkalmazni kell az átmeneti szabályok értelmében.
A törvénymódosítás tisztázza a helyi iparűzési adóról szóló törvényben (Htv.) szereplő „állandó lakos” fogalmát, hogy annak értelmezése egyértelmű és jogilag megalapozott legyen.
A 2024. január 1-jén hatályba lépett globális minimumadóról szóló törvény értelmében a magyarországi csoporttagok kötelesek bejelenteni adóalanyiságuk létrejöttét a NAV felé. A 2024-es évre vonatkozó bejelentés határideje 2024. december 31.
A bejelentésnek az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
A globális minimumadó alanyai számára adóelőleg-bevallási és -fizetési kötelezettség is előírásra kerül a helyi kiegészítőadó (QDMTT) tekintetében. Az adóelőleget az adóévet követő 11. hónap 20. napjáig kell befizetni. Ez a naptári éves adózók esetében első alkalommal 2025. november 20-án esedékes.
Fontos megjegyezni:
Ha az adóelőleg összege hibásan kerül kiszámításra, főszabály szerint a hatóság nem szabhat ki:
Ez a szabályozás enyhíti a hibás előlegfizetéssel járó adminisztratív terheket és szankciókat.
Következő bejegyzésünkben pár napon belül összefoglalva küldjük a minimálbér, SZJA, cégautóadó és Szocho 2025-ös változásait.
A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a KIVA alanyok
nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.
Kérlek vedd figyelembe, hogy ha később olvasod a bejegyzést, az áraink közben változhattak. Áraink minden esetben egyéni megállapodás eredménye, az alábbi minimum árak kiindulásként szolgálnak. Az árak 2022. novembertől változtatásig érvényesek, az Áfát nem tartalmazzák.
Egyéni vállalkozó: 15 000 Ft-tól/hó
Egyéni vállalkozó átalányadózó: 22 000 Ft-tól/hó
Őstermelő (nem főállású): 10 000 Ft-tól/negyedév
Őstermelő (főállású): 30 000 Ft-tól/negyedév
Gazdasági társaság (Kft, Bt): 40 000 Ft-tól/hó
Adótanácsadás: 20 000 Ft-tól/óra
Éves zárás díja: 1 havi könyvelési díj
Bérszámfejtés: állandó 3 500 Ft-tól/fő, alkalmi 3 500 Ft/fő
Minden új ügyfelünknek a bérszámfejtését ingyen elvégezzük a 2023-as évben! Minél hamarabb leszel az ügyfelünk, annál több kedvezményre leszel jogosult.
Jelentkezz be ingyenes online vagy személyes konzultációnkra!
Főkönyvelő, irodavezető
Közgazdász, Regisztrált mérlegképes könyvelő, Adótanácsadó
Könyvelő, bérszámfejtő
Mérlegképes könyvelő
Bérszámfejtő
Tb és bérügyi szakelőadó, Emberi erőforrás tanácsadó
Számviteli ügyintéző
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Adminisztrátor
Adminisztrátor
Figyelem! A bejegyzésre vonatkozó törvények és adószabályok változhattak a bejegyzés megírása óta. Kérjük kérdezze könyvelőjét vagy minket a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
