Tegnapelőtt fogadták el a munka törvénykönyve módosításait, így 2023-tól jön a kibővített apasági- és szülői szabadság kis pénzért, a munkáltatók tájékoztatási kötelezettsége is bővül és kiegészül a joggal való visszaélés szabályozása. Rendkívüli helyzetekben 2023-tól a dolgozók szabadságuk kis részével sem rendelkezhetnek szabadon. A változások 2023. január 1-től lépnek életbe.
Előző bejegyzésünkben már írtunk az apasági és szülői szabadságról, valamint a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésről.
A munka törvénykönyve által előírt, jelenlegi 15 napos általánosan alkalmazott tájékoztatási határidő nem felel meg az uniós követelményeknek. Az új törvény értelmében ezért legkésőbb az 1. munkanaptól számított 7-ik naptári napig szükséges írásban közölni a munkavállalóval a munkafeltételeket.
Az írásbeli tájékoztató kötelező elemei kiegészülnek a következőkkel: a munkahely, a munkaviszony kezdete és tartama, a munkaviszony megszüntetésével összefüggő szabályok, a munkaidő-beosztás lehetséges időszaka (a hét napjai, a napi munkaidő lehetséges kezdő és befejező időpontja), a munkáltató képzési politikája, a munkavállaló által igénybe vehető képzésre fordítható idő tartama, a hatóság, amely részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti.
Az irányelv szerint a társadalombiztosítási rendszerekre vonatkozó tájékoztatásnak tartalmaznia kell azon társadalombiztosítási intézmények adatait, amelyek részére a munkáltató a munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet megfizeti. Miután Magyarországon jelenleg minden munkaviszonnyal kapcsolatos közterhet az állami adóhatóság részére kell megfizetni a munkáltatónak, ezért az állami adóhatósággal kapcsolatos információkat kell a munkavállaló tudomására hozni.
A munkafeltételekben bekövetkezett változásokról a munkavállalót a változás napján kell tájékoztatni.
A várhatóan 15 napot meghaladó külföldön történő munkavégzés esetén a munkavállalót legkésőbb a külföldre való kiutazást megelőző 7 nappal írásban tájékoztatni kell a részletekről.
A jelenleg hatályos Mt. 7. §-a kiegészül egy új, (3) bekezdéssel, ami a bizonyítási teherrel kapcsolatban felmerülő gyakorlati kérdéseket rendezné, erre az uniós jogharmonizáció miatt van szükség. A törvény értelmében a joggal való visszaélés tilalmának megsértésére alapított munkajogi igény érvényesítése esetén az igény érvényesítőjének – vagyis a sérelmet szenvedett félnek – pusztán az alapul szolgáló tényt, körülményt és a hátrányt kell bizonyítania, míg a jog gyakorlójának – vagyis a sérelmet okozó félnek – azt kell bizonyítania, hogy nem áll fenn ok-okozati összefüggés a tény, körülmény és a hátrány között.
A módosítás egyúttal azt is jelenti, hogy a sérelmet szenvedett fél által tapasztalt esemény akkor tekinthető bizonyítottnak, ha a tény, körülmény és az őt ért hátrány közötti okozatiság fennáll.
A rendelkezés célja lényegében a munkaügyi perek bizonyítási szakaszának egyértelműsítése és az eljárás gyorsítása azzal, hogy az igény érvényesítőjének, a sérelmet okozó félnek és a bíróságnak is mintegy iránymutatást ad a bizonyítási kötelezettségekkel kapcsolatban.
Több olyan kérdőjel is kialakult a változásokkal kapcsolatban, ami hátrányosan érintheti a munkavállalót.
Ilyen például az a rendelkezés, amely felhatalmazza a munkáltatót, hogy bizonyos körülmények esetében (a munkáltató kivételesen fontos gazdasági érdeke, vagy működését közvetlenül és súlyosan érintő ok esetén) megtagadhatja a fizetett szabadság kiadását a munkavállaló által kért időpontban. Így a törvényhozó lehetőséget biztosít a munkáltató számára, hogy az megakadályozza a munkavállalót abban, hogy az éves rendes szabadságából 7 napot szabadon használhasson fel.
Legalább ennyire problematikus az a pont is, amely lehetőséget ad a munkáltatónak arra, hogy ráutaló magatartással, akár kényszerhelyzettel, felmondásra bírja azokat a munkavállalókat, akik megváltozott egészségi állapotuk miatt már nem tudják tovább ellátni a korábbi munkakörüket.
Itt találod a munka törvénykönyvét: Link
A szakképzési hozzájárulás alóli mentesülés azt is jelenti, hogy a KIVA alanyok
nem tarthatnak igényt a szakképzési hozzájárulási kötelezettséggel összefüggő normatív csökkentő tétel (vagy annak egy részének) visszaigénylésére sem.
Kérlek vedd figyelembe, hogy ha később olvasod a bejegyzést, az áraink közben változhattak. Áraink minden esetben egyéni megállapodás eredménye, az alábbi minimum árak kiindulásként szolgálnak. Az árak 2022. novembertől változtatásig érvényesek, az Áfát nem tartalmazzák.
Egyéni vállalkozó: 15 000 Ft-tól/hó
Egyéni vállalkozó átalányadózó: 22 000 Ft-tól/hó
Őstermelő (nem főállású): 10 000 Ft-tól/negyedév
Őstermelő (főállású): 30 000 Ft-tól/negyedév
Gazdasági társaság (Kft, Bt): 40 000 Ft-tól/hó
Adótanácsadás: 20 000 Ft-tól/óra
Éves zárás díja: 1 havi könyvelési díj
Bérszámfejtés: állandó 3 500 Ft/fő, alkalmi 3 500 Ft/fő
Minden új ügyfelünknek a bérszámfejtését ingyen elvégezzük a 2022-es évben! Minél hamarabb leszel az ügyfelünk, annál több kedvezményre leszel jogosult.
Jelentkezz be ingyenes online vagy személyes konzultációnkra!
Főkönyvelő, irodavezető
Közgazdász, Regisztrált mérlegképes könyvelő, Adótanácsadó
Könyvelő, bérszámfejtő
Mérlegképes könyvelő
Könyvelő
Számviteli szakügyintéző, Tb-bér ügyintéző
Bérszámfejtő
Tb és bérügyi szakelőadó, Emberi erőforrás tanácsadó
Számviteli ügyintéző
Államháztartási ügyintéző
Számviteli ügyintéző
Pénzügyi-számviteli ügyintéző
Figyelem! A bejegyzésre vonatkozó törvények és adószabályok változhattak a bejegyzés megírása óta. Kérjük kérdezze könyvelőjét vagy minket a bejegyzés aktualitásával kapcsolatosan!
Prémium szolgáltatás elérhető árakon az egész ország területén. A távolság nem akadály, online is elérhetőek vagyunk.
Iratkozz fel, hogy megkapd rendszeres híreinket és aktuális kedvezményeinket
Design: IFM Group
Copyright © 2022 Minden jog fenntartva
